Karácsonyi mindenment{ę}s III.    Egy kanapén, de fényév távolságra 

Ismerős a kép, amikor leültük egymás mellé, de mégis olyan távol vagytok...? Az egyik fél bekapcsolja a televíziót, a másik pedig a laptopba vagy a telefonba bújik ...csak ne kelljen beszélgetni, mert veszekedés lesz belőle...

Kommunikációs gátaink a párkapcsolatban

Hogyan kommunikálhatok hatékonyan, hogyan kezelhetem a nehéz helyzeteket?

"A baj a szájából érkezik"- tartja egy kínai közmondás
Előfordult már, hogy kommunikációs kihívásokat tapasztaltál a párkapcsolatodban? A terápiára érkező ügyfelek egyik vezető problémája a rossz kommunikáció, valamint ez a válások egyik legfőbb oka is. 

Napjainkban Magyarországon a házasságok több mint harmada válással végződik. Nem szeretnél ebbe a táborba tartozni, igaz? Az alábbiakban felsorolok néhány fő hibát, amely megtalálható a párok kommunikációjában; s ami gyakran konfliktushoz és/vagy a kapcsolatok minőségi romlásához vezethet.

Erről már olvashattatok a blogomon, azonban most új köntösben, bővített változatban kerül elétek:

1. "TE" nyelv használata és kifejezései

A kommunikáció hatását csökkenti a gyakran jellemző bizonyos típusú "TE" nyelv használata, például "te vagy. . .,"neked kellene., neked kell. .." "jobban tennéd ha.." azaz, TE CSINÁLD
Ezek a nyelvi kifejezések /kijelentések, amelyek negatív ítéletet adnak át, vagy párodat keretezi körül negatív értelemben.

Néhány példa : "Nem vagy elég jó ... "Fel kell figyelned ..." Észre kell venned "
Ezt (most) kell tenned/nem tenned... "Meg kell értened a helyzetemet ..." "Minden évben Te faragod be, mégsem vagy képes rá?"

Legtöbben nem szeretjük, ha megmondják, hogy mit tegyünk, és amikor "te" nyelvet használjuk, könnyű másokban/partnerünkben felkelteni a haragot és a védekezés érzésére sarkallni őt.
Ez a fajta kommunikáció azért is kényes, mivel gyakran "nem" válaszokat hív elő, ami bizony ellentmondásokat és konfliktusokat eredményez a beszélgetéseinkben. Ide sorolnám még a gondolat-olvasást is. Nagyon sokszor találkozom vele, amikor a párok ugyanazt a problémát mondják el, teljesen más szemszögből.
Mintha, egy azon filmről 2 ember véleményét kérdeznénk. Mégsem ugyanazt halljuk. Miért van ez?

Például: Azt hittem egyértelmű, amikor mondtam, hogy elmegyünk ügyeket intézni, hogy 'azt a papírt' is hozod!
Ripakodik rá a feleség, férjére.
Vagy:
"Tudhattad volna mire értettem, már vagy tucatszám csináltuk ezt is együtt. Nem igaz, hogy ennyit se tudsz önállóan megoldani"
Amikor a férj hazahozza az autót a szervizből...

" S hol a fa?- azt hittem van annyi eszed, hogy 8 faárus mellett eljövet, hozol egy normálisat... Ez jó lesz a mamának"

"Nem igaz , hogy nem értetted meg! - múltkor pont azt mondtad, ne nézzelek hülyének, hogy tudod már. Na most akkor mégsem?"

Ez csak pár példa, a sok száz eset közül, amikor eljátsszuk párunk felé, hogy ő neki gondolatolvasó képességeinek kellene, hogy legyenek; s nem igaz, hogy nem találja ki, szájbarágás nélkül.
Pedig , nem! Senki nem gondolatolvasó, ha néha úgy is tűnhet épp, elkaptuk a vezérfonalát egy mondatnak vagy gondolatnak, ez általában fókuszált figyelem és a pozitív egymásra hangoltság eredménye. Amikor hiányzik pont ez a két tényező, semmi sem jön össze, főleg nem a gondolatolvasás. Ez nem feltétlen jelenti a kapcsolatvégét, azonban hússzútávon valóban nem fog kedvezni sem.

2. Univerzális/általánosító kijelentések

Ezek a kijelentések, amelyek negatív módon általánosítja a párod/ más személy karakterét vagy viselkedését. Az univerzális kijelentések leggyakoribb típusai olyan szavak használata, mint a "mindig", "soha", "újra", "így", "minden alkalommal", "ilyen" és "mindenki". kombinálva a + TE nyelvvel.

Például:

"Mindig elfelejted lehajtani a WC-ülést." (Te felejted el..)
" Soha nem viszed ki a szemetet." (Te... stb)
"Olyan lusta vagy!" (minősít, keretez)
" A te dolgod lett volna, mondtam már ma százszor"
"Komolyan karácsonykor is szólnom kell, hogy takaríts ki?! Ne légy már tehetetlen" (gyermeknek, férjnek szóló kis hintés)

Először is a kijelentéseken belül rejlő üzenet az, hogy az ilyen általánosságban beszélő személy elméjében nincs lehetőség arra, hogy a másik személy bármi más legyen vagy változtathasson.
Másodszor, hajlamosabb rámutatni arra, hogy "mi a baj",
ahelyett hogy "hogyan lehetnének jobbak", az ilyen megnyilvánulások visszatartják a változás lehetőségét.
Sokszor ilyen és efféle mondatokat szeretünk elővenni, ha a másikat bántani vagy hibáztatni akarjuk valami múltbeli sérelmünk miatt.

3. Kemény személyesítés és Puha/lágy közlések

Minden olyan kommunikációs helyzetben, amely egy másik személyt érint, két elem van:
1 - az a személy, akivel kapcsolatban vagy, akinek közölsz
2 - a kérdés vagy a viselkedés, amellyel foglalkozolA hatékony kommunikátorok tudják, hogyan különítsék el a kérdést vagy a magatartást a személytől, és "lágyak-gyengédebbek" legyenek a személy felé, de kemények a kérdésben- a valódi célban. Ez lehet egy jó főnök ismérve is akár.
A 'nem hatékony' kommunikátorok bizonyosan az ellenkezőjét teszik majd. A szó szoros értelmében "személyes probléma", ha keményen áll a személy felé; miközben minimalizálja vagy figyelmen kívül hagyja a problémát vagy a viselkedést. Sűrűn előforduló kommunikációs hiba például munkahelyen, Főnök-beosztott viszonyában. Szóval néha joggal érezhetjük, hogy negatívan kivételeznek velünk, vagy épp pozitívan egy másik kolléga felé. Ez lehet hogy a mi hibánk, de főleg azé , aki kommunikálja ezt a technikát.

Például:

Nem hatékony kommunikáció: "Te annyira buta/felelőtlen/önállótlan vagy!"
(mert valamit nem oldottál meg)

Hatékony kommunikáció: "Tudom, okos/kreatív/talpra esett vagy de ma reggel nem nagyon sikerült jól ez a feladat/ez a megoldás" (Segítsek benne/kérsz segítséget?)"Sajnos nem erre gondoltam, de ha másképp közelíted meg,.... Kérsz segítséget benne...?"/ szólj ha bármiben segítsek"

Az a személy, aki keményen személyesít, de puha/lágy a kérdésben/problémában könnyen kaphatja a negatív reakciókat az emberektől, akik valószínűleg magukra veszik azt, amit így személyes értelemben mondanak és ennek eredményeként dühösek , félnek vagy egyéb negatív megnyilvánulást váltanak ki válasz reakcióként.
Ezt a buktatót, szülő- gyermek kapcsolatban is könnyedén elő vehetjük. Pl:
Szülő: Már megint trehány vagy és lusta, semmit se csinálsz, de főleg rendet nem magad körül.Helyette: a probléma a rendetlenség, helyezzük előre és kérjünk pozitív felszólítással.

4. Mások érzéseinek figyelmen kívül hagyása, azaz érvénytelenítése
Az érzelmek érvénytelenítése akkor jelentkezik, amikor felismerjük az egyénről érkező, pozitív vagy negatív érzelmeket. S csökkentjük, elhanyagoljuk, minimalizáljuk, figyelmen kívül hagyjuk vagy negatívan megítéljük ezeket az érzéseket, amit a párunk/családunk megél.

Például:
Az aggodalmatok számomra értelmetlen!
Ja, csak ennyi a gondod!
Nem is értem, minek foglalkozol ilyen apróságokkal.
Aha, már megint ugyanaz a lemez...!
A panaszotok teljesen megalapozatlanok, s nem is lényegesek.
Ne panaszkodj annyit, el kell fogadni! ... majd megesszük ezt a bejglit így, tény hogy a tavalyi jobb volt!

Ha egy személy negatív érzését érvénytelenné tesszük, érzése valószínűleg fokozódni fog ugyanebben az irányban és meghosszabbodik. Mivel nem foglalkoztunk kellőképp a másik fél érzelmeivel, tehát kizártuk azokat, negatív választ kapott tőlünk.

Így válnak lassan a maradék pozitív érzelmeink negatívvá a másik felé is. Válaszolunk esetleg indokolatlanul ingerültebben egy totálisan másik szituációban, mert a 'megértetlenség' és düh dolgozik bennünk.

Amikor érvénytelenítjük a másik személy érzéseit, valószínűleg azonnali haragot okozunk/váltunk ki szenvedő alanyból. Az a személy (vagy csoport), akinek az érzéseit éppen érvénytelenítettük, valószínűleg dühös lesz/ fájdalmait növeljük...
Az érzelmek érvénytelenítése az egyik legpusztítóbb dolog, amit szoros, személyes kapcsolatokban tehetünk meg, amelynek várható következménye a "elhidegülés és a kirepülés/szétválás" a kapcsolatból, vagy munkahelyi környezetben felmondást, bizalomvesztést eredményez.

5. Adok - kapok játszmák világa
Egészségtelen módon viselkedünk a kapcsolatokban, ha úgy gondoljuk, hogy tennünk kell valamit annak érdekében, hogy a másik szeretetét megszerezzük. A szeretet alapvetően feltétel nélkül, szívből, odaadásból és elfogadásból érkezik. Ezt az "adni, hogy valamit " megszerezhessek" cserébe játék felülírja (adok-kapok). Buktatója , hogy minden tettünk, szándékunk mögött egy feltétel rendszer van felállítva. Azaz, ha én ezt megteszem Neked, akkor biztos vagyok abban hogy Te is elfogadod majd egy későbbi kérésemet, feltételemet. Ez egy alapvető hit a feltételes szerelemben, s hosszútávon nem vezet jóra.
Ellenben a viszonzás-(adni és kapni) pozitívabban a kölcsönösség fogalmára épül; mindkét ember részvételével, s arányos mértékkel. Amikor viszont játszmázunk, ez messze nem kölcsönös. A játékot hiányos érzés támasztja alá az egyénben, s többnyire ugyanúgy érzelmi fájdalommal ér véget. Ennek oka, hogy a másik lényegtelennek érzi magát, nem érzi magát "elég jónak", elég szerethetőnek vagy méltónak hozzád, sem egyenlőnek, ezért kiharcolja azokat az előnyöket amit akar. Ezért ad valamit, hogy megkaphassa a célt/vágyott tárgyat, cselekvést.

Ha a kapcsolatod hatástalan/eredménytelen kommunikációban szenved, s ha ismerősen csengett a fent leírt példák egyike is; van rá megoldás!
Olyan ez, mintha biciklizni tanulnál újra...
Ha hajlandó vagy dolgozni rajta, akkor gyorsan javíthatsz az életed és párkapcsolatod minőségén. Természetesen, vannak "trükkök" amit egyedül is tudsz alkalmazni, amennyiben társad még nem mozdult ki arról a bizonyos 'kanapéról'.

Személyesen segítek Neked abban, hogy visszaszerezd párkapcsolatodba a harmóniát és intimitást; azáltal, hogy átalakítjuk a kommunikációdat, úgy hogy valóban megértésben éljetek. Anélkül, hogy tehetetlenség érzése fogna el konfliktus helyzetben.