Hogyan lehetne megakadályozni, hogy a mindennapi problémákból , ne legyen végül NAGY ÜGY ?

Bárki, aki volt már elkötelezett ; hosszabb távú kapcsolatban tudja, hogy egy közös életet szeretetben tölteni, nap mint nap, nem is olyan egyszerű feladat... Figyelni magunkra, társunkra, minden problémán átlépve közösen , mindenre megoldást találni.
Amikor hirtelen felbukkan egy döntés/élethelyzet, amiben a másik mást akar; nem értünk egyet, vitatkozunk, esetleg jelentéktelenné válik saját véleményünk/akaratunk- a másikkal szemben. Elveszik önérvényesítési képességünk.

S nap mint nap, egyre több ilyen "kis szösszenet" kerül előtérbe, s lesz belőle "NAGY ÜGY", ami könnyen keseríti meg a mindennapi idillt, amit eddig megéltetek.
Miért van ez így? És hogyan juthatunk vissza a szerelmes 'pillanatokhoz'?
Úgy vélem, a megoldása az lehetne, hogy meg kell tanulnunk, hogyan lehet megakadályozni, hogy a mindennapi kérdések/ütközési pontok felülkerekedjenek kapcsolatunkon. Ne 'gyűjtsük őket' a fiókba.

Hiszem, hogy ha több pár tudná ezt elsajátítani, akkor több boldog ember lenne és kevesebb nehéz kapcsolat, végső soron válás.

elébe lépni, nem gyűjteni a problémákat

Valódi élet , avagy nem minden fekete és fehér

Ügyfeleim elbeszéléséből hallom, ahogy "nászút - mézes hetek" után kezdik a 'szösszeneteket gyártani'.
Miért tűnik úgy, hogy minden stresszesebbé válik, miután visszatérsz a nászutadból, nyaralásodból?
 Esetleg ha az új kapcsolatod boldogsága elhalványodik, ahogy első - második éve véget ért?
 Házasságotok épp hogy elkezdődött, vagy megszületett első gyermeketek...? Általában azért, mert ebben az időben egy kis buborékban voltál a saját valóságodban. Nyaraláson vagy nászutadon pedig körüljár a 'FLOW' érzés, minden pozitív, süt a nap, gyönyörű a táj, kiléptél a megszokott munkából, házból, kötelezettségekből, gyereknevelésből, számlafizetésből, hitelből -
apropó az élet nehézségeiből...
S ha egyszer visszatérsz a 'való élethez', akkor előkerül az összes kötelesség, felelősség, esetleges családi dráma, amely a felnőtt élettel bizony együtt jár.
Nem minden fehér.
Plusz, most már nem csak önmagad, de a párkapcsolatod miatt is aggódsz. Hova tűntek a "nagy egyetértések"? Hova tűnt a meghittség a kapcsolatból? Miért nem azt mondja, amit hallani akarok?

Kilépés saját buborékunkból

Mindennapi stresszkezelésünk helyes technikája 

Előfordulhat, hogy mindent egy hirtelen, pénzügyi döntésre alapozva kell meghozni,s a családi küzdelem kezdetét veszi. Ennek tetejébe, a személyes bizonytalanságod is visszaüt nap mint nap. Bár gyakori probléma, még mindig feszültséget okozhatnak a kapcsolatokban a pénz körüli kérdések. S vannak ennél hétköznapibb gondok, általában olyan dolgokról van szó, mint a mosatlan edények vagy elfelejtetett programok, vagy egy gyorshajtás csekk, amit épp most dobott be a postás.

Végül úgy érzed a kapcsolatod túl sok MUNKA, az életed káosz! Hamarosan megjelenik a kis ördög a válladon, és suttogja: "Még mindig szeretjük egymást?" "Miért nem tudunk túllendülni - ezen és ezen...? Pár évvel ezelőtt annyira egyszerű volt" ÁLLJUNK MEG!
Ne a mindennapi akadályainkkal azonosítsuk párkapcsolatunkat, hiszen az életben mindig lesznek nehéz helyzetek! Neked és párodnak is, a közös élet mellett, megvannak a saját küzdelmeitek akár pl a munkahelyen... Ahol életet aktív részének 1/3 részét töltöd. Jobb esetben csak napi 8 órát.
Tényleg! Számoltad már? 24 órából, átlagosan 8 órát dolgozol, legalább min. 1 órát utazol a munkádért, jobb esetben 6-7 órát alszol, s marad még 8 órád, amit megosztasz a hobbid, a lakásod/háztartásod, ügyintézés, bevásárlás, internet böngészés és! de nem utolsó sorban a pároddal.
Nézzük túl saját buborékunkból, hogy vajon most miért nehezebb megoldani, mint pár éve. Ne rögtön párunkban keressük a hibát.
 (Esetleg pár éve, még nem volt lakáshiteletek; vagy pár éve nem volt 2 gyermeketek, esetleg akkor még szeretted a munkád stb)

Az elkerülhető küzdési ciklus

Az élet sokszor állít elénk zavaró tényezőket, és lehet néhány napunk akár igazán szörnyű ( s ne is hasonlítsuk a két héttel ezelőtti -' már pedig a nyaraláson epizódhoz'). De nem a házastársad hibája, hogy egy rosszul sikerült napja volt a munkahelyén. Tehát ne kezeljük a "külső tényezőket" belső gondnak, s főleg ne vetítsük ki azonnal párunk frusztráltságát a kapcsolatukra. Az, hogy levezesd a munkahelyi stressz, rengeteg eszköz áll a rendelkezésedre. Később erről is írok.
(* utána olvasd el másik cikkem ami a kommunikációs akadályokról szól)

S most vágyakozással nézel vissza az elmúlt időkre, hogy újra olyan lángoló szerelmes leszel párodba, s boldoggá teszed minden perceteket, valóban gyermekded álomnak tűnhet....? 
Azon gondolkozol, miért nem működik úgy most a kapcsolat köztetek vagy esetleg nem vagy szerelmes/már nem szeret; mert épp nem vagy boldog az aktuális pillanatban, (rátok tornyosultak a problémák).

Tényleg butaság és irreális elvárás lenne, 1 nap alatt megoldani, a több heti, havi , esetleg éves felgyülemlett probléma puttonyod.
Azonban az egyik legrosszabb dolog, amit tehetsz ebben a pillanatban, az az, hogy úgy gondolkodsz- az akadályok, amelyek előkerültek-, arra nincs befolyásod, és úgy kezeled őket, mintha ez annyira megoldhatatlan lenne. Besöpröd a fiókba, aztán majd előkerül...
Szoktam mondani, hogy kétfajta probléma van - 
 Az igazán nehezet eltarthat pár óráig mire megoldjuk, de a lehetetlenhez kell pár nap. Tehát , mindenen lehet dolgozni, ha valóban akarjuk, akkor is ha külön utakon közelítetek felé, esetleg más nézőponton vagytok.

A szerelem, s főleg az igazán hosszú kapcsolatok nem arról szólnak, hogy mindig, minden percében boldogok legyünk.
Arról szól, hogy elköteleztük magunkat a körülmények ellenére, mert sokat jelent a másik számunkra. 

"Jóban - rosszban szeretni és tisztelni fogod a melletted álló férfit/nőt? "
Lehetséges, hogy 'szerelmesen' is mindennapi vagy nagy élethelyzeteket megváltoztató akadályokkal vagy csalódással fogsz/fogtok megküzdeni.  Mégsem tűnik nehéznek. Ahogy az idő alakítja kapcsolatotokat, és egyre több stresszor van hatással rád/rátok- arányosan meg kell változtatnod a szokásod. Például: ne kezd automatikusan hibáztatni a másikat, vagy kételkedni a kapcsolatodban, folyamatosan rámutatni a hibára/gyengeségre, ahol lehetséges. El kell fogadnotok, hogy az évek során változtok, formálódtok, s a véleményeteket megbeszélni, nem ütköztetni kell. Vegyél egy mély levegőt, számolj el 10-ig, s értsd meg a másik megközelítését, mielőtt kivetítenéd a sajátod rá. Tanulj meg bocsánatot kérni, de főleg ne adj okot , hogy használnod keljen.

Nem lesz értékesebb egyik nézőpont sem, nem az számít ki mondja ki előbb.

Találd meg a forrást!
Talán egy rossz munkanap volt, vagy aznap túl sok felelősséget vett a nyakába és elfáradt a másik feled. Talán egy barát vagy családtag, épp csalódást okozott.
 S ennek hatására másképp közelítünk egy nehéz helyzet felé, ami otthon vár, vagy ingerültebbé válunk, mert valójában magunkban hordozunk egy kimondatlan eseményt, frusztrációt - s ezt könnyen vetítjük ki a másikra, s így lesz egy kis szösszenetből,bizony nagy ügy.

Engedd meg, saját példámmal hagy éljek, melyet páromtól kaptam vissza: "ez a munkahely neked nem tesz jót; sokkal frusztráltabb vagy és ingerültebben érsz haza"
Felmondtam. Beláttam, hogy valóban túlhajtom magam, s nem ér annyit az a bizonyos összeg, hogy a kapcsolatom rámenjen. Áldozatot hoztam volna? 
Szerintem nem. Leültünk, megbeszéltük- s vázoltuk a jövőbeni terveinket, hogy ezt az átmeneti nehéz időszakot, amíg újra lesz főállásom , megoldjuk, közösen.

Nem azt mondom ezzel, hogy a párod/házastársad nem tud vagy nem segíthet a probléma megoldásában, mert épp nincs jó passzban- hiszen én sem voltam túl jól akkoriban...
Ha képesek vagyunk azonosítani, mi az igazi probléma, akkor tényleg segíthetünk abban , hogy jobban érezzük magunkat, egymást - a kapcsolatban és , hogy a mindennapi gondok ne nőjenek túl rajtunk.

 Többségünk elkötelezett kapcsolatban szeretné egymást boldoggá tenni.

S tettél is ezért ma..? Érdeklődtél párod napja iránt, s amúgy meg is hallgattad? Valóban?

Úgy látom, hogy a legtöbb válás kis dolgok 'felgyűjtésén' alapszik, amelyek aránytalanul felnagyított esetekké válnak, s könnyen elfedtetik azt a szeretetet, amelyet tápláltunk egymás iránt: ott a nyaraláson, a nászutunkon, azokon az éveken, s sorolhatnám.
De még nincs késő.

Nagyobb "ügyeink" megoldása

Egy félreértésnél - a nagyobb problémák esetén, a megoldások is több áldozatot követelhetnek....
Talán szigorúbb költségvetésre van szükség hónapokon át-, hogy lefoglalhasd a nyaralást, amit régóta terveztek, amire mindketten igazán szükségetek van.

Esetleg akadályoztatva van a párod, hogy több időt töltsön családjával vagy barátaival, amely számára frusztrációt jelent - segíts benne, hogy legyen több ideje. Segíts a ház körül, vagy amiben tudsz, adj neki időt ezzel...
Talán egyikőtöknek szüksége van karrierváltásra vagy nagy pénzügyi döntést kell meghoznia, hogy enyhítse a terheket, támogassuk benne párunkat.

A legfontosabb az, hogy együtt dolgozzanak a közös célokért, együtt küzdjenek az aktuális nehézségeken - még akkor is, ha partnered nehezen fogadja a támogatást, segítséget. Nem alárendelt szerepet játszunk , s főleg ne egyedül akarjunk megoldani mindent.
S ha tudjuk, hogy a háttérben mi történik, általában gyorsabban megbocsátunk a másiknak, ha véletlenül rajtunk csattan az aznapi rosszkedve.
Mennyivel jobban hangzik, hogy: Megoldjuk együtt, ne aggódj! - mintha veszekedésbe torkollana az adott helyzet.

A nagy jutalmak

Ha megtanulod, hogy lehet az adott élethelyzetedről/érzéseidről nyíltan kommunikálni, akkor valószínűleg látni fogod, hogy sok olyan vélt "párkapcsolati problémád van", amik valójában csak normális életproblémák.
S mivel ketten vagytok a kapcsolatban, együtt közös nevezőn kell dolgoznotok a megoldáson.

A legcsodálatosabb dolog az, hogy ahelyett, hogy úgy érzed, hogy a legfeszültebb -legnehezebb időkben egyedül harcolsz, -- a közös munkával, közelebb fogjátok érezni egymást, mint valaha, főképpen ha az akadály gyorsan pozitív irányba gördül le rólatok
(s ehhez nyaralás sem kellett, ugye?)
Lehet, hogy elakadtál épp egy élethelyzetben, de valószínű, hogy a partnered is.
S ha valaki a legrosszabb pillanatok alatt áll melletted, akkor lehet még különlegesebb a kapcsolat, mint a legelején.

Keressetek megoldást együtt!

Miután úgy érzed/érzitek, hogy szükség van segítségre, meg szeretnétek oldani a helyzetet, de egyedül/együtt mégsem megy...
Leülünk és beszélgetünk. Olyan technikákkal, ahogy még sosem beszéltetek, s kiderítjük mi áll a háttérben, ami gátolja a megoldást. S ezután a közös célotok elérésében, konfliktusotok feloldására koncentrálhatunk.

Néha ez csak azt jelentheti, hogy egymásnak helyet kell hagyni, leülni, megbeszélni...

Írta:
Kálmán Heléna
2018